Az életben mindig jó felkészültnek lenni, kiváltképpen, ha olyan komoly műtét előtt áll valaki, mint amilyen egy vastagbél műtét. A következő bekezdések ezt a felkészülést, műtét előtti tájékozódást hivatottak segíteni.
Sebészeti konzultáció, sebész kiválasztása
Ha egy kivizsgálás során vastagbél daganat igazolódik, az esetek többségében vastagbél műtétre van szükség, ezért sebészeti konzultációra irányítják a beteget.
A megfelelő sebész kiválasztása nem könnyű feladat, és a gyógyulásunk szempontjából nagyon fontos a jó döntés. Érdemes az ajánlott sebész szakmai önéletrajzát megnézni. Olyan sebészt kell választani, aki nagy esetszámban végez vastagbél műtéteket, lehetőleg specializálódott az adott szakterületre, több éves szakmai tapasztalattal rendelkezik és olyan nagy centrumban dolgozik vagy dolgozott, ahol a korszerű onkosebészeti irányelveket elsajátíthatta.
Mindenképpen személyes konzultációt kell kérjünk, ahol a sebész szakember átnézheti a leleteinket, áttekintheti a rólunk készült CT és MRI vizsgálatok képeit, fizikális vizsgálatot végezhet és így felállíthatja a javasolt műtéti tervet. A konzultáció során a műtét menetéről, kockázatairól és az esetleges alternatívákról részletes felvilágosítást, a kérdéseinkre pedig érthető válaszokat kell kapjunk.
Milyen vizsgálatok szükségesek egy vastagbél műtét előtt?
Ha a sebész felállította a műtéti tervet, elkezdődhetnek az előkészületek. Előfordul, hogy a műtét és a komplex kezelés pontos tervezéséhez további képalkotó vizsgálatok kellenek (pl. CT vagy MRI), ezekre a sebész a műtét előtt beutalja.
Egyes kis méretű vastagbél daganatok esetében a műtét előtt speciális jelölés szükséges endoszkóppal, így néha újabb tükrözést kell végezni.
Minden műtét előtt szükséges egy altatóorvosi konzultáció, ahol az altatás és a műtét utáni lábadozás időszakának kockázatait felmérik. Az altatóorvosok általában egy friss vérvizsgálati eredményt (nagyrutin labor), egy EKG-t és egy mellkasröntgen vizsgálatot kérnek a terhelhetőség megítélésére.
Béltisztítás vastagbél műtét előtt
A vastagbél műtétek előtt általában béltisztítást végzünk, hogy csökkentsük a műtét utáni sebfertőzések és varrat-elégtelenségek kockázatát.
A bél előkészítéséhez a műtét előtti napon csak folyadékot szabad fogyasztani, mely lehet víz, tea, rostmentes gyümölcslé, üres leves vagy folyékony tápszer. A folyadékfogyasztást a műtét előtt 4 órával kell abbahagyni.
A folyadék diéta mellett, a műtét előtti napon két tasak Picoprep hashajtó por elfogyasztása szükséges, ezt a konzultáció során felírja az orvosa.
Mit ehetünk műtét előtt pár nappal?
A műtét előtti napokon rostszegény diéta javasolt, mivel így kevesebb széklet formálódik a vastagbélben. Fontos a megfelelő fehérje és kalória bevitel biztosítása, ezért koplalni nem szabad. Segítséget jelentenek a speciális folyékony tápszerek (Nutridrink, Fresubin), melyek salakanyag képződés nélkül biztosítják a megfelelő fehérje és energia bevitelt.
Testmozgás műtét előtt
A műtét előtt mindennemű testmozgás engedélyezett, sőt jótékony hatása lehet a kondíciónk fenntartása érdekében.
Felkészülés a műtétre a kórházban
A műtét napján reggel kell a kórházba befeküdni.
Nagyon fontos, hogy saját rendszeresen szedett gyógyszereinket – ha a neveiket nem tudjuk akkor gyógyszerlistával együtt – mindenképpen hozzuk magunkkal!
A műtét előtt még egyszer lehetőségünk van az operáló orvosunkkal konzultálni, megmaradt kérdéseinket feltenni, és aláírjuk a műtéti beleegyező nyilatkozatot.
A műtét előtti órákban infúziót és előkészítő gyógyszereket kapunk (nyugtató, gyomorsav csökkentő, antibiotikum).
Műtéti kockázatok
A vastagbélen végzett műtétek közepes-nagy kockázatú beavatkozások.
A műtét utáni 24 órában előfordulhat vérzés. Ilyenkor újabb műtétre (ún. reoperáció) lehet szükség. Előfordulása ritka, a műtétek 1-2%-ban fordul elő, és nagyon ritkán életveszélyes.
Melléksérülés: A műtét során a sebészek által használt fogók, ollók, vágó- és égető eszközök melléksérülést okozhatnak egyéb szerveken. Gondos, precíz és jól begyakorolt műtéti technikával ezek a melléksérülések elkerülhetőek, így a melléksérülések nagy tapasztalatú sebész-csapatok esetében ritkák, de így is előfordulhatnak. A legfontosabb, hogy a sérülést idejében észleljék, és a műtét alatt ki is javítsák, így semmilyen kár nem származik belőle. A sérülések aránya tapasztalt csapatok esetén 1-2% alatt marad.
Bélvarrat elégtelenség: Ilyenkor a mesterségesen összevarrt bélszakaszok nem gyógyulnak össze tökéletesen, baktériumok és széklet jut ki a hasüregbe vagy a medence üregébe. A vastagbél műtétek legrettegettebb szövődménye, melyet a legmodernebb és legprecízebb technikák alkalmazása ellenére sem sikerül 5-10% alá szorítani (műtéti típustól függően!). A vastagbél területén az előfordulása ritkább, inkább 3-5%, míg a végbélen gyakoribb, elérheti a 10-12%-ot is.
Általában 3-5 nappal a műtét után következik be, és azonnali beavatkozást igényel, az esetek döntő többségében ismételt műtét szükséges. Ilyenkor előfordulhat, hogy átmenetileg bélkivezetést kell készíteni, hogy a gyulladásos állapot elmúljon. Ha idejében észlelik és korán ellátják, akkor a varrat-elégtelenség jól kezelhető, de potenciálisan életveszélyes szövődmény lehet.
Sebfertőzés: a műtéti sebek fertőzése a vastagbél műtétek során gyakoribb, mivel nem steril környezetben dolgozunk. A precíz műtéti technika, a laparoszkópia és az antibiotikumok alkalmazása csökkenti az előfordulását, így nagyon ritkán jelent komoly problémát.
