Fiatalkori vastagbélrák

A vastagbélrákot hagyományosan az idősebb felnőttek betegségének tekintik, ez azonban kezd megváltozni.

Bár az esetek többsége továbbra is idősebb felnőtteknél fordul elő, a betegség világszerte egyre gyakrabban érinti a fiatalabb korosztályokat is. Ez a változás sok fiatal felnőttet váratlanul ér, amikor olyan diagnózist kapnak, amelyre egyáltalán nem számítottak.

Tartalom:

Mi a fiatalkori – vagy korai megjelenésű – vastagbélrák?

Miért növekszik a vastagbélrák előfordulása a fiatal felnőttek körében?

Mekkora az esélye annak, hogy a húszas, harmincas vagy negyvenes éveimben vastagbélrákom lesz?

Melyek a vastagbélrák tünetei fiatal felnőtteknél?

Milyen a vastagbélrák prognózisa fiatal felnőtteknél

Mi a fiatalkori -vagy korai megjelenésű- vastagbélrák?

Korai megjelenésű (“early onset”) vastagbélráknak – más néven fiatalkori vastagbélrák – az 50 éves kor előtt diagnosztizált betegséget nevezzük.

Miért növekszik a vastagbélrák előfordulása a fiatal felnőttek körében?

A fiatalkori vastagbélrákok körülbelül 20%-ában valamilyen genetikai betegség áll a háttérben, azonban az esetek többségénél nem mutatható ki ilyen állapot.

Bizonyos kockázati tényezők minden korosztályban jelen vannak, de úgy tűnik, hogy a korai kezdetű vastagbélráknak sajátos kockázati profilja van, különösen azoknál, akik nem rendelkeznek ismert genetikai kockázati tényezőkkel.

Ezek a sajátos tényezők:

• A bél mikrobiom megváltozása. Egyes vizsgálatok szerint a vastag- és végbélrákban szenvedők bélbaktériumainak változatossága kisebb, mint az egészséges embereké, és bizonyos baktériumok gyakrabban fordulnak elő a daganatos betegekben. Ezek a baktériumok olyan anyagokat termelhetnek, amelyek károsítják a DNS-t és gyulladást okoznak.
• Az antibiotikumok használata. Az antibiotikumok szedése – különösen fiatal életkorban – megzavarhatja a bél mikrobiom egyensúlyát, és hosszú távon növelheti a daganatos betegségek kockázatát.
• Nyugati típusú étrend fiatal korban. A serdülőkorban és a fiatal felnőttkorban fogyasztott nagy mennyiségű cukrozott ital és feldolgozott élelmiszer összefüggésbe hozható a korai kezdetű vastagbélrák magasabb kockázatával.
• Mozgásszegény életmód fiatal korban. A serdülőkorban és a fiatal felnőttkorban végzett tartós ülő tevékenységek – például a hosszú ideig tartó tévénézés vagy az íróasztal mellett végzett munka – szoros összefüggést mutatnak a korai kezdetű vastagbél- és végbélrákkal.
• Bizonyos genetikai variánsok és környezeti tényezők együttes hatása. Egyes emberek génjeiben olyan apró eltérések lehetnek, amelyek önmagukban nem okoznak problémát. Ha azonban ezekhez más tényezők, például magas zsírtartalmú étrend társulnak, a génváltozatok hozzájárulhatnak a vastagbélrák kialakulásához. Ilyen például a HNF1A nevű gén, melynek bizonyos változatai csak akkor növelik a daganatos betegség kockázatát, ha az érintett személy egészségtelen ételekből is nagy mennyiséget fogyaszt.
• A szűrővizsgálatok hiánya. A legtöbb ember csak 50 éves korában vagy azt követően vesz részt vastagbélrák szűrésen, mivel az átlagos kockázatú személyeknél az irányelvek ekkor javasolják a szűrés megkezdését. Emiatt a fiatalabbakat rendszerint nem szűrik, kivéve, ha tüneteik vannak. Az olyan jellegzetes tüneteket, mint a hasi fájdalom vagy a vérzés, gyakran valamilyen banális problémának tulajdonítják, ezért a kivizsgálás késhet.

Mekkora az esélye annak, hogy a húszas, harmincas vagy negyvenes éveimben vastagbélrákom lesz?

A fiatalabb életkorban kialakuló vastagbélrák átlagos kockázata továbbra is alacsony, de növekszik. A 2000-es évek elején a vastagbélrákos diagnózisok körülbelül 5–7%-át tekintették korai kezdetűnek. Napjainkban a diagnózisok mintegy 10%-át 50 év alatti embereknél állítják fel. Ezen esetek többsége a 40–49 éves korosztályban fordul elő.

A vastagbélrák diagnózisának hozzávetőleges gyakorisága az egyes évtizedekben             (*USA adatok):

• Húszas évek: körülbelül 2,3 eset 100 000 emberre vetítve.
• Harmincas évek: körülbelül 6,4 eset 100 000 emberre vetítve.
• Negyvenes évek: körülbelül 19,2 eset 100 000 emberre vetítve.

Fontos tudni, hogy ha egy elsőfokú rokonunknak vastagbélrákja volt, a kockázat több mint négyszeresére emelkedhet. Elsőfokú rokonnak számít a szülő, a testvér és a gyermek.

Egyes örökletes betegségek, például a Lynch-szindróma vagy a familiáris adenomatosus polipózis (FAP), jelentősen növelhetik a vastag- és végbélrák élettartamra vetített kockázatát. Lynch-szindróma esetén a kockázat akár 80% is lehet, míg FAP esetén megelőző műtét nélkül megközelítheti a 100%-ot.

Melyek a vastagbélrák tünetei fiatal felnőtteknél?

Az idősebb felnőttekkel ellentétben, akiknél a betegséget gyakran rutinszerű szűrővizsgálat során fedezik fel, a fiatalabbak többsége a tünetek miatt fordul orvoshoz. Ezeket a panaszokat azonban gyakran kevésbé súlyos állapotoknak, például emésztési zavarnak vagy aranyérnek tulajdonítják. Emiatt a diagnózis sokszor késhet.

Fontos ismerni a figyelmeztető jeleket, és egészségügyi szakemberhez fordulni, ha a tünetek nem múlnak el.

A leggyakoribb tünetek:

• Véres széklet. A vastagbélrákos fiatalok csaknem felénél jelentkezik végbélvérzés. A székletben vagy a vécépapíron megjelenő vér figyelmeztető jel lehet.
• Tartós hasi fájdalom vagy görcsök. A nem múló hasi fájdalmat vagy görcsöket komolyan kell venni.
• A székelési szokások megváltozása. Ilyen lehet az újonnan jelentkező vagy tartós székrekedés és hasmenés váltakozása.
• Kifejezett fáradtság vagy gyengeség. Ennek oka lehet az alacsony vasszint, illetve a vashiányos vérszegénység.
• Nem szándékos fogyás. A testsúly csökkenése figyelmeztető jel lehet, ha nem változtattál az étrendeden vagy a fizikai aktivitásodon.

Milyen a vastagbélrák prognózisa fiatal felnőtteknél?

A fiatalkori vastagbélrák kimenetele több tényezőtől függ:

• Betegség stádiuma a diagnózis felállításakor. A korai stádiumban diagnosztizált vastagbélrák prognózisa lényegesen jobb, mint a III. vagy IV. stádiumban felismert betegségé. Sajnos a fiatalkori vastagbélrákot gyakran előrehaladottabb stádiumban fedezik fel a szűrés hiánya és a tünetek elhanyagolása miatt.
• A daganatsejtek típusa. A fiatalabb embereknél kialakuló vastagbélrák gyakran agresszívebb viselkedésű. Ennek ellenére az azonos stádiumban diagnosztizált és kezelt fiatal felnőttek túlélése általában hasonló vagy akár jobb is lehet, mint az idősebb betegek esetében.
• A kezelésre adott válasz. A fiatalabb betegek gyakran intenzívebb kezelést kapnak, beleértve a műtétet és a kemoterápiát is, és ezeket a kezeléseket általában jobban tolerálják, mint az idősebb felnőttek.
• Genetikai különbségek. A fiatal felnőttek sajátos genetikai jellemzői befolyásolhatják a daganatsejtek viselkedését és a kezelés hatékonyságát, de erről még viszonylag kevés tudományos adat áll rendelkezésre.

Mit tehetek a megelőzés céljából?

• Étkezzünk egészségesen! A vastagbélrák megelőzése érdekében kerüljük a magas cukortartalmú üdítőket és az ultra-feldolgozott (ún. UPF) élelmiszereket!                       Együnk sok zöldséget, gyümölcsöt, rostban gazdag ételeket, egész húsokat!
• Mozogjunk és tartsuk az optimális testsúlyt! A mozgásszegény ülő életmód és a vastagbélrák között egyértelmű összefüggés mutatható ki. A szervezetünknek napi rendszeres mozgásra van szüksége az egészséges bélműködés megőrzéséhez, ezért sétáljunk, erősítsünkt, kerékpározzunk!
• Ismerjük meg a családunk betegségeit! Ha a családunkban egyes -főleg daganatos- betegségek halmozottan előfordulnak, az a mi kockázatunk szempontjából is meghatározó, és módosíthatja a szűrővizsgálatok megkezdésének javasolt időpontját.
• Menjünk el szűrővizsgálatra! Ha a családi kórtörténetünk vagy az életmódunk miatt magasabb rizikócsoportba tartozunk, konzultáljunk gasztroenterológussal az esetleges korai szűrővizsgálat lehetőségéről!
• Vegyük komolyan a tüneteket! A véres széklet, a rendszeres hasi görcsök, az akaratlan fogyás vagy a székelési ritmus hirtelen megváltozása minden esetben figyelmet igényel. Ilyen tünetek esetén konzultáljunk orvosunkkal!

Felhasznált forrás: www.mayoclinic.org

Irodalom:

1. Spaander MCW, et al. Young-onset colorectal cancer. Nature Reviews Disease Primers. 2023; doi:10.1038/s41572-023-00432-7.
2. Sinicrope FA. Increasing incidence of early-onset colorectal cancer. The New England Journal of Medicine. 2022; doi:10.1056/NEJMra2200869.
3. Boardman LA, et al. AGA clinical practice update on young adult-onset colorectal cancer diagnosis and management: Expert review. Clinical Gastroenterology and Hepatology. 2020; doi:10.1016/j.cgh.2020.05.058.
4. Fritz CDL, et al. Red-flag signs and symptoms for earlier diagnosis of early-onset colorectal cancer. Journal of the National Cancer Institute. 2023; doi:10.1093/jnci/djad068.
5. Demb J, et al. Red flag signs and symptoms for patients with early-onset colorectal cancer: A systematic review and meta-analysis. JAMA Network Open. 2024; doi:10.1001/jamanetworkopen.2024.13157.
6. Sung H, et al. Colorectal cancer incidence trends in younger versus older adults: An analysis of population-based cancer registry data. The Lancet Oncology. 2025; doi:10.1016/S1470-2045(24)00600-4.
7. O’Sullivan DE, et al. Risk factors for early-onset colorectal cancer: A systematic review and meta-analysis. Clinical Gastroenterology and Hepatology. 2022; doi:10.1016/j.cgh.2021.01.037.
8. Cavestro GM, et al. Delphi initiative for early-onset colorectal cancer (DIRECt) international management guidelines. Clinical Gastroenterology and Hepatology. 2023; doi:10.1016/j.cgh.2022.12.006.
9. Patel SG, et al. The rising tide of early-onset colorectal cancer: A comprehensive review of epidemiology, clinical features, biology, risk factors, prevention, and early detection. The Lancet Gastroenterology & Hepatology. 2022; doi:10.1016/S2468-1253(21)00426-X.
10. Zinkeng A, et al. Early onset colorectal cancer: Molecular underpinnings accelerating occurrence. Cellular and Molecular Gastroenterology and Hepatology. 2025; doi:10.1016/j.jcmgh.2024.101425.
11. Sung H, et al. Colorectal cancer incidence trends in younger versus older adults: An analysis of population-based cancer registry data. 2025; doi:10.1016/S1470-2045(24)00600-4.